Csak Csajoknak

 Az első szerelem mindenki számára meghatározó.Én 14 éves vagyok de egyszer már voltam szerelmes nemis olyan régen.Egy táborban találkoztam a fiuval ,8 napig voltunk a táborban.A tábor utolsó előtti napján mondtam el neki hogy tetszik nekem és azt mondta ,hogy én is tetszek neki.Addig csak tetszett ,de amikor meghallottam a szájából ,hogy "Te is tetszel nekem ",egyszerűen onnantól beleszerettem .De nem jöttünk össze ,mert azt mondta ,hogy "A táborból már csak két nap van igy nincs értelme",igy hát én is ezt logikus döntésnek gondoltam ,de szomorú voltam azért hogy nem jöttünk össze.Az utolsó este a legjobb barátnőmmel láttam beszélni és hát amikor odamentem azt mondták hogy búcsúszkodnak ,persze akkor már gondoltam ,hogy nincs valami rendben.Amikor beszéltem a barátnőmmel elmondta ,hogy a fiú azt mondta neki,hogy én neki csak második helyen vagyok ,mert a legjobb barátnőm neki az első,és azért nem a legjobb barátnőmnek mondta el először ,hogy tetszik neki ,mert akkor a barátnőmnek pasija volt .Ezért hár kereste a második lehetőséget,hogy azért csak az ujja köré csavarjon egy csajt a táborban,nehogy úgy menjen haza,hogy nem csajozott be ,meg ,hogy nem tetszett senkinek,még szegény egóját bántaná.De az utolsó nap a barátnőm és a pasija szakitottak,így szabad volt a pálya.A fiú aki nemcsak tetszett ,hanem beleszerettem és a legjobb barátnőm összejöttek,még aznap este ,amikor is áálítólag búcsuzkodtak,de nem is a fiú viselkedése lepett meg ,hanem a barátnőmé.Mert hát ugye legjobb barátnőm volt elmondtam neki mindent a fiuval kapcsolatban és tudta ,hogy beleszerettem és ennek ellenére hátbatámadott és összejött a vele.Egy ideig nagyon rosszul éreztem magam,mert a barátnőm mindig sokkal szebb volt nálam és annyira megörültem ,hogy van egy helyes fiú akinek én tetszek és nem pedig ő .Biztos ezt nem birta elviselni a barátnőm ,ezért jött össze vele .Fájt nagyon ez a dolog addig amíg nem chateltem a fiuval.,hogy megtudjam hogy tényleg félreismertem-e vagy a szerelem a barátnőm iránt elvakitotta.És hát kiderült ,hogy félreismertem ,mert addig amíg a barátnőmnek pasija volt kedves volt velem de utána amikor összejöttek le sem tojt.Amikor erre rájöttem rádöbbnetem ,hogy miért is sirok ?Ha ezt megtette velem mind a kettejük (a barátnőm és a fiú is) akkor nem érdemeltek meg . Nem mondom ,hogy nem fáj,de már nem vagyok szomorú miattuk és már nem azon rágom magam ,hogy én mit rontottam el ,már tudom,hogy ők azok akik nem tudják kit veszittetek.

Nagyon boldog vagyok amiatt,hogy ezt feltudtam ismerni,röpke két hét debresszió és sírás után,nagyon ügyi vagyok ugye? :)

   Szoval pár közmondás az én személyes szerelmi csalódásomról,első szerelmemről:

     1.Bajban ismerszik meg a jó barát.(ez azért jó ide ,mert amikor  a fiu elmondta neki ,hogy ő az első akkor neki kellett volna elutasitani a fiut ,hogy ne bántson meg ,de ő ehelyett inkább elkezdett vele járni,nem érdekelve ,hogy átgázol rajtam)

     2.Nem minden arany ami fénylik.(Ez a fiura vonatkozik és arra ,hogy félreismertem.Mert bármennyire helyes volt belül csúnya)

     3.A barátság aranyfonál, ami könnyen elszakad. Össze lehet ugyan kötni, de a csomó megmarad.

     4.Barátot ,szerencse hoz, szükség próbál.

 Azt már tudjuk, hogy keveseknek adatik meg, hogy évtizedek után is ugyanolyan erős érzelmek tomboljanak bennük, mint a kezdődő, bimbózó szerelem idején. A Daily Mail most annyit tett hozzá a témához, hogy aki nem tartozik az örök szerelemre kiválasztott szerencsések közé, azok akkor járnak a legjobban, ha elfelejtik legelső kapcsolatukat.
   A legelső csók, életünk első szerelme köztudomásúlag felejthetetlen élmény. Az Essexi Egyetem által kiadott tanulmánykötetből kiderül: ez az intenzív, boldog és általában meglehetősen rövid korszak az egész hátralevő életünket tönkreteheti. Sokan ugyanis annyira nem tudják kivonni magukat az édes emlékek hatása alól, hogy valamennyi későbbi kapcsolatukat, illetve partnerüket ehhez az elsőhöz mérik, holott a kamaszkori lángolásra idősebb korban (sajnos/szerencsére) már nem képes az ember.
   Az egyetem kutatója, Dr. Malcolm Brynin az alábbi jól idézhető mondatban foglalta össze a kutatás tanulságát: Meglepő, de úgy tűnik, hogy a hosszú távú boldog kapcsolatok titka az, hogy ki kell hagyni az első szerelmet. Hogy a gyakorlati életben hogyan kivihető, hogy az ember rögtön a másodikkal találkozzon először, annak feltérképezésére valószínűleg még több évtizedes kutatásra lesz szükség. Egyelőre annyit javasol a kutató megoldásként, hogy "védekezzünk az intenzív szenvedély ellen az első kapcsolatunkban". 

Forrás:http://velvet.hu/blogok/randi/2009/01/19/az_elso_szerelmet_sose_felejtjuk_el_sajnos/

   Gyönyörű. Fájdalmas. Soha vissza nem térő élmény. Feloldódás, katarzis és teljes lehangoltság. Az első szerelem a legtöbb embernél kamaszként jelentkezik és az élményt szinte soha nem is dolgozzuk fel. Hogyan lehet ez másként?

   Nagyon nehéz elválni. A legelső szerelem, amiről akkor azt gondoljuk, hogy élethosszig szóló lesz majd, szinte mindenki lelkében komoly sebet üt. A másik ugyanis egyáltalán nem olyan, mint amilyennek mi láttuk, vagy képzeltük az elején. Vagy ha olyan, akkor a kortárs-csoport nyomása olyan nagy, hogy őmiattuk végül az egyik szakít. Vagy a szülők nem helyeslik a dolgot, vagy éppen csak valaki arrébb költözik úgy 1000 kilométerrel, vagy koliba megy. És minden megváltozik. 

    Van egy hülyeség, amit minden szülő elmond a gyerekének. Attól persze, hogy sokan gondolják úgy, még hülyeség marad! Így szól: Az idő majd mindent begyógyít! Hát nem! Az idő az égadta világon semmit soha nem gyógyít be csak úgy magától. Csak egy strigulával növeli a fel nem dolgozott élmények sorát! A fel nem dolgozott első szerelem utáni kudarc pedig nagyon gyakran az összes későbbi kapcsolat zavarát eredményezi. 
Mégis hogyan segítsünk a gyereknek feldolgozni az első szerelem kudarcát? Vagy hogyan dolgozzunk ezen mi magunk? A mi saját első szerelmünkön? 

   1.Engedd sírni! Csak öleld át! (Gyereket, barátot, barátnőt egyaránt) Ha nem tud sírni, ölelni akkor is lehet, ha hagyja. Várd meg, míg eljut idáig. Mert sokan az elején még csak azt várják, hogy hagyjuk őket békén. Ne mondd, hogy ne sírjon, ne mondd, hogy felejtse el, mert ez hülyeség, és ezt nem is lehet.

   2.Hallgasd meg, hogy elmondja. Mondasd el vele, kérd, hogy mondja el újra és újra. Hallgasd meg akár 100x a történetet, míg végül az egész történet drámából megkönnyebbülésbe nem fordul át.

   3.Mondass vele minél több dolgot, amiről NEM a másik jut az eszébe. Engedd, hogy csak ő mondja – lásd majd, mekkorát nevet a végére! Felszabadító, vidám kacagással!

   4.Ne próbáld elcipelni sehová, vagy összehozni valakivel – várd ki, míg ő maga kezdeményezi ezt!

   5.Óvd meg attól,hogy a mélypontokon magát megalázva visszarohanjon a kedvese karjaiba.Beszélj vele addig a 2.pont szerint.

   Ha sikerül az első kapcsolatunkat feldolgozni – akár terápiában – valószínűleg az egész párkapcsolat, vagy párkereső struktúránk megváltozik, mégpedig a siker irányában. Minél jobban megértjük, átéljük az elsőt, annál jobban tudjuk majd kezelni a többit. 

   Forrás:http://www.harmonet.hu/psziche/64587-az-elso-szerelem-arnyekaban.html